- E Päpä ë ! E Mämä ë, e hoa ’äpï tö’u. ’O Ata Tärona töna i’oa. ’Ua ’ite ’örua ë... - Mämü ! ’Eiaha e mäniania ! ’Aita atura te tamähine i parau fa’ahou. ’Ua mäta’ita’i ’oia i te ’äfata rätio teata. Te mata o Metea Täne täna e ’ite ra i ni’a i te paruai. Të fa’aara mai ra ’oia ë, e mata’i rorofa’i teie e haere mai nei. ’O TERE töna i’oa. E ro’ohia tätou i taua mata’i ra i teie pö. E mata’u rahi i taua mata’i ra i teie pö. E mata’u rahi tei tupu i roto i te ’utuäfare. ’Aita te metua täne i ha’amarirau. ’Ua pa’uma ’oia i ni’a i te täpo’i fare ’e ’ua tä’amu’amu i te tino fare i te taura ; ’ua pätiti haere ato’a i te tahi mau ’iri papa’i, ’ua tu’u ato’a ’oia i te ’öfa’i tïmä, te mau tauiha’a huru rau tei noa’a mai nö te fa’ateiaha ’eiaha te punu ’ia pe’e. ’Äre’a i te mämä ra, ’ua ’ohi ’oia i te ’ahu ’e ’ua pü’ohu i te ’ahu fa’arari ’e ’ua tu’u i te vähi päpü. ’Ua nä reira ato’ahia te mä’a. - E Piu ë, ’a haere ia Päpä ra ’e ’a parau atu ë ’eiaha ’ia mo’e i te täpü i te tumu ha’ari i piha’i iho i te fare. ’Ia hape ana’e, e farara mai. Horo atura ’o Piu i piha’i iho i te tumu ha’ari ’e tauahi roa a’era ma te parau ë : - ’Eiaha ’oe e ha’ape’ape’a noa a’e ; e fa’aora vau ia ’oe. E ti’i au ia Ata Tärona, tö täua hoa. ’Öna iho tei ’ite ë, e aha te ’ohipa e rave ’ia ora a’e ’oe. Ata Tärona ’e te Mata’i rorofa’i, Éditions des Mers Australes - 1986 58 ’A TAI’O E tamähine ’o Piu nö Mo’orea. E hoa ’oia nö te tahi tumu ha’ari. I te hö’ë pö, ’ua färerei ’oia i te hö’ë ata iti tärona manamana : e fa’atopa ’oia i te hiona i ni’a i te tumu ha’ari. I muri a’e, ’ua ho’i ma te horo i töna fare ’e inaha : ’A PÄPA’I E fa’aora änei ’o Ata Tärona i te tumu ha’ari ? ’A päpa’i mai i te tü’atira’a o teie ’ä’amu ma te fa’a’ohipa i te mau ta’o tä ’oe i tai’o mai na. Haere atura ’o Piu e färerei ia …………. . « ’A tauturu mai iä’u i te fa’aora ia ………… . » Haere atura ’o Ata Tärona e ’imi i te ………… ’o Tere töna i’oa. «E aha …………» ani maira ’o Tere. «E ………… vau ia ’oe». Püpuhi a’era ’o Ata Tärona i te ………… i ni’a i te mata’i rorofa’i. Ho’i ’oi’oi atura te mata’i i roto i te ………… ’e mo’e atura. ’Ua fa’aora ’oe ia mätou pauroa ! ………… parau maira ’o Piu i töna hoa. 6 5 Nö te tauturu ia ’oe ’ahu fa’arari : imperméable ’aita i ha’amarirau : ne pas traîner fa’aora : sauver farara : souffler (vent) mata’u : craindre, avoir peur ’öfa’i tïmä : parpaing paruai : écran pätiti : clouer pü’ohu : paquet tä’amu’amu : attacher Les mots tahitiens sont parfois empruntés aux autres langues : hiona g du grec «chiön» : neige rätio g du français «radio» : radio teata g de l’anglais «theater» : théâtre, cinéma (’äfata) rätio-teata : (poste de) télévision À votre avis, à quelle langue sont empruntés mëtëo, tïmä et punu ? Ha’amana’o © Éditions des Mers Australes © Éditions des Mers Australes
RkJQdWJsaXNoZXIy NzgwOTcw